Farkasréti Általános Iskola

A Farkasréti Általános Iskola jó levegőjű, csendes, nyugalmat sugárzó, tömegközlekedési eszközökkel (53-as, 8-as autóbuszok, 59-es villamos) könnyen megközelíthető helyen található. Iskolánkba (8 évfolyam, 24 osztály) jelenleg 560 tanuló jár. Az osztályok átlaglétszáma 23-24 tanuló.

Az iskola rövid bemutatása

Az elmúlt évek tapasztalata alapján nyolcadikosaink:

70-75 %-a gimnáziumban, 20-22 %-a szakközépiskolában, 2-3 %-a szakiskolában folytatja tanulmányait.

Általánosságban elmondható, hogy tanító munkánkat a hagyományos, több generáció által már eredményesen alkalmazott módszerek korunkhoz igazított alkalmazása jellemzi.

Az iskolára ? a tanított korosztálynak megfelelően ? az általános képzés a jellemző. Iskolánkban nincsenek ún. tagozatos vagy speciális osztályok. Az iskola tanulóinak egészét tekintve tapasztalataink szerint ez a gyakorlat mindenképpen pozitív hatású: az osztályok színvonala egységesebb, kevesebb a tanulási-fegyelmezési probléma, nincsen a kiválogatást óhatatlanul követő frusztráció a gyerekeknél és a szülőknél. A speciális érdeklődést, képességeket nem kötelező tanórai foglalkozásokkal, szakkörökkel, tanfolyamokkal, egyéni képességfejlesztéssel, versenyekkel, pályázatokkal, stb. próbáljuk kielégíteni.

2004. szeptemberétől az első osztályosok az új Oktatási Törvény szerint átdolgozott pedagógiai programunk szerint tanulnak. A 2005/06-os tanévtől az alsós tanulók (4. oszt. félévéig) negyedévenként szöveges értékelést kapnak viselkedésükről és tanulmányi munkájukról. Félévkor és a tanév végén az osztálytanítók személyre szóló, részletes véleményt adnak tanítványaik fejlődéséről.

A nevelési elvek, melyeket követni igyekszünk: a másik megértése, mások munkájának megbecsülése, igényesség önmagunkkal szemben, az önfegyelem formálásának szükségessége, a kulturális értékek, hagyományok tisztelete, az egyén és a közösség harmonikus együttélésére törekvés, és általában az emberi civilizáció története során értékállónak mutatkozott értékek, elvek.

1995-98 között a kerületi önkormányzat jelentős korszerűsítést hajtott végre az iskola épületeiben. Az 1931-ben épült iskolarész lebontásra került, helyébe egy teljesen új szárny épült, ahol 3 különböző méretű tornaterem, tanuszoda, 2 nyelvi-terem, fizika-kémia szakterem, biológia-földrajz szakterem, számítástechnika-terem, háztartástan-terem és a könyvtár kapott helyet.

Az oktatásról

Pedagógiai programunkban ? az eddigi gyakorlatunknak megfelelően ? hangsúlyos szerepet kapnak a magyar nyelv, idegen nyelv, a matematika, informatika, a természetismeret és a testnevelés tantárgyak.

Első osztályban az olvasást hangoztató-elemző-összetevő módszer segítségével tanítjuk. A szótagolással alapozzuk meg a helyesírási készséget is. Fontos feladatnak tekintjük a szóbeli kifejezőkészség fejlesztését. Alapvető célunk, hogy a gyerekek szabatosan, választékosan tudják kifejezni gondolataikat anyanyelvükön.

Az első és második osztályokban az Apácai kiadó tankönyvcsaládját alkalmazzuk. Fejlesztő pedagógus és logopédus segíti a beszédhibák, olvasási, írási nehézségek leküzdését. A tanítók heti két órában differenciált képességfejlesztést végeznek.

Idegen nyelvet (angol vagy német) első osztálytól kezdve tanítunk játékos, szóbeli formában választható óra keretében. 4. osztálytól kezdve az idegen nyelv a kötelező tantárgyak között szerepel, heti három órában.

Délutáni foglalkozás keretében második idegen nyelvet tanulhatnak (elsősorban 7-8. osztályosoknak ajánlott!) Angol, német, francia vagy orosz választható. Minden évben német tábort szervezünk külföldön.

Matematikából az alsó tagozaton a négy alapművelettel való gyors és biztonságos számolás elsajátíttatása, valamint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó készség fejlesztése a fő célunk.

Informatikát a 4. évfolyamtól kezdve kötelező tantárgyként tanítunk.

Multimédiás eszközökkel felszerelt számítógépek segítik az oktatást a különböző szaktermekben. Ezeket a gépeket elsősorban idegen nyelvek gyakoroltatására, de ugyanakkor közismereti tárgyak (pl. biológia, földrajz, ének-zene, képzőművészet, közlekedési ismeretek, stb.) interaktív tanítására és gyakoroltatására használjuk tanórákon vagy a tanítás utáni foglalkozásokon. Iskolánk számítógéptermében a gépek teljes cseréje 2007. októberében történt meg. Második számítógéptermünk átadása 2008. februárjában várható. Legújabb szerzeményünk az ?ún.? digitális interaktív tábla, amely szinte valamennyi tantárgy oktatásában szerepet kap.

Tanuszodánk, tornatermeink lehetővé teszik, hogy tanulóink valóban mindennapi testedzésben részesüljenek. A kötelező testnevelési óra mellett már az 1. osztálytól kezdve minden évfolyamon a gyerekek heti 1 fakultatív testnevelési órát vehetnek fel. Az első évfolyamon ezen óra keretében úszást oktatunk. A 2. évfolyamtól 4. évfolyamig a kötelező úszásoktatás is helyben van, nem kell a kerület másik részébe időigényesen buszoztatni iskolánk tanulóit. Mindennap úszhatnak azok a gyerekek, akik akár egészségük, akár tehetségük, kedvtelésük miatt erre igényt tartanak.

Továbbá: A 2006/2007-es tanévtől iskolánkban a gyógytestnevelésre javasolt gyermekekkel szakképzett kollégánk foglalkozik. A 2007/2008-as tanévtől fejlesztő pedagógus segíti a tanulási nehézségekkel küszködő tanulókat. Szintén ettől az évtől gyermekpszichológus tanácsait is igénybe vehetjük, aki főként a pályaválasztásban szakértő. Alsó tagozatban heti 1 óra gyermekvilág óra, melyet egy kis üdítő szigetnek szánunk a tanórák tengerében. Oldott légkörű beszélgetések, ünnepi készülődések, illemtan, tánc, társasjáték, egészséges életrend kialakítása, egymás jobb megismerése a célja.

Ellátás és szabadidő

Napközi ellátás
Mindegyik első és második és harmadik osztálynak saját napközis tanító nénije van. A 4. évfolyamon 2, a felsőben 1 csoport működik. Az ügyelet 17.30-ig tart.

Étkezési lehetőség
Lehetőség van teljes napközis ellátásra (reggeli, ebéd, uzsonna) ill. menzára (csak ebéd). A liszt vagy tej érzékeny gyerekeknek ? szülői kérésre ? külön ebédet hoznak.

Szabadidős lehetőségek
Kézműves tanfolyamok, főzőszakkör, énekkar, drámajáték, gyerektánc, társas tánc, könyvtárszakkör, informatika szakkör.

Az iskolai sportkör foglalkozásai:
Tömegsport keretén belül: kosárlabda, röplabda, foci, úszás, triatlon. Külső egyesületek: gyermek-aerobik, judo, kosársuli, focisuli, ritmikus sportgimnasztika, akrobatikus rock-and-roll,

Továbbá:
Minden második évben erdei iskolába visszük tanulóinkat. Sítábort és nyári sport táborokat is szervezünk.

Hagyományosan megtartjuk:
akadályverseny, múzeumi nap, adventi vásár, Mikulás műsor, gyermekkarácsony, farsangi bál, sportnap, 3 évenként színházi előadásra készülünk fel az iskola összes tanulójával.

Zeneiskolai kereten belül:
szolfézs, furulya, zongora.

Továbbá:
Katolikus és református hittan.
A leendő elsősöknek gólyatábort szervezünk.
Iskolánkban alapítvány működik, amelyek legfőbb tevékenysége a tanulók tanulásának (nyelvoktatás, informatika, könyvtár) segítése, valamint az iskola eszköztárának fejlesztése.
Rendszeresen részt veszünk a meghirdetett tanulmányi versenyeken szinte minden tantárgyból, és szép eredményeket érünk el.

 

Az iskola körzete
  • Antónia u.
  • Antónia lépcső
  • Apahida u.
  • Ágyás u.
  • Barackfa u.
  • Barackos köz
  • Bereck u. 1-12-ig
  • Bodajk u.
  • Brassó köz
  • Brassó út 1-167-ig és a páros oldal végig
  • Botfalu u.
  • Botfalu udvar
  • Botfalu köz
  • Cenkhegy u.
  • Cseresznye u.
  • Cseresznye köz
  • Domboldal u.
  • Dayka Gábor u. 21-től végig, és 18-tól végig
  • Dayka Gábor tér
  • Eper u.
  • Eper köz
  • Érdi út 2-16-ig
  • Farkasréti tér
  • Fátra tér
  • Görbe u.
  • Gulyás u.
  • Gulyás köz
  • Háromszék u. 2-12-ig
  • Hegyalja út 100-130-ig és 166-186-ig
  • Hegytető u.
  • Hermánd u.
  • Karancs u.
  • Katafa u.
  • Szt. Adalbert tér
  • Komondor u.
  • Kópházi u.
  • Korompai u. XI. kerületi szakasza
  • Kőhalom u.
  • Liptói út (Fátra tér és Hegyalja út között)
  • Meredek u. páros oldala
  • Nagyszalonta köz
  • Nagyszalonta u. 1-23-ig és 2-38-ig
  • Németvölgyi út 132-150-ig
  • Olt u.
  • Őrség u.
  • Pannonhalmi út 43-tól ill. 40-től végig
  • Rákó u.
  • Sasadi út 91-től ill. 94-től végig
  • Sasadi köz
  • Süveg u.
  • Tájék u.
  • Törcsvár u.
  • Törökbálinti út 2-20-ig és a páratlan oldal
  • Tömös u.
  • Talaj u.
  • Talaj köz
  • Ugron Gábor u. 1-22-ig
  • Vadon u.
  • Zajzon u.
Iskolánk története

Az első két évtized

Az iskola első épülete 1930-ban épült és Budapest Székesfővárosi XI. kerületi Érdi úti községi Népiskola néven, 1931. február 19-én nyílt meg négy vegyes osztállyal, összesen 127 tanulóval. A legelső tanári kar 5 fős volt és csak alsó tagozat működött az iskolában. Kérvényezések után indulhatott 8 leány és 4 fiúosztály. 1934-es adatok szerint az iskolában már volt különóra: idegen nyelv és zongora.

A régi iskola épülete már a múlté. A visszaemlékezések azonban megőrizték az első évtizedek hangulatát:

?Az iskola környéke csendes, idilli és festői volt, az 59-es villamos csak egy vágányon döcögött. Maga az épület is szerény volt, okkersárga, piros cseréptetős. Juhász bácsi, a bentlakó hivatalsegéd ellenőrizte a belépők cipőjét, hogy lábat töröltek-e, felesége csirkét-kacsát nevelt az udvarban, falusias módon. Télen nagy gondot jelentett a fűtés, hisz az osztálytermekben lévő embernyi vaskályha kevés meleget adott. A tornaterem korszerű lehetett, még vasárnap is üzemelt, a szombati tanítás utáni napon itt tartották a miséket a faoltár előtt.?

Háborús évek

A háború sok kárt okozott az épületben. 1940-től egy elkülönített részbe beszállásolta magát a hadsereg. 1944-ben légi támadás érte az iskolát, melynek következtében a tetőt tönkrement, a termek állaga erősen megromlott. 1944 októberében országszerte bezárnak az iskolák.

1945-ben megkezdődött az újjáépítés. Juhász bácsi visszatért családjával Budaörsről, a tanári karral együtt hordták a törmeléket, tisztították az iskolát. Az épület rendbehozatalában az egész tantestület rész vett. A halottakat eltemették, felkutatták a még fel nem robbant lőszereket. Majd Streibl Miklós építészmérnök vezetésével a háborús károkat helyreállították.

1945 őszén újra megkezdődött az oktatás. A helyhiány miatt azonban több osztályt a környéken (pártházban, vendéglőben, a mostani Arany János iskolában, polgári magánvillákban) helyeztek el. 10 évig tartott ez a szétszórtság, majd 1955-re egységesült az iskola, és a 4 elemiből 8 osztályosra bővült, és a tanulók száma 441-re emelkedett.

1960-1980

1961-ben létesült a mai ?régi? szárny, ez volt az első nagy építkezés. Ennek eredményeként 1965-től az iskola áttérhetett az ?egyműszakos?, azaz csak délelőtti tanításra. 1971-től került bevezetésre a kabinetrendszer, 1972-ben az egész napos foglalkozás. Ekkor alakult ki a kisszakaszos, kis felmenő rendszer, amelyben az 1-2. illetve 3-4. osztályt külön tanító(nő) oktatta.

 

A 70-es 80-as évek fordulóján érte el az iskola a rekord tanuló létszámot (800 fő). Ez köszönhető az akkori lakótelep építéseknek, illetve a Ratkó-korszak gyerekeinek a gyerekei is iskoláskorúak lettek. Ez volt a magyar közoktatás nagy ?boom?-ja. Majd a 80-as 90-es években egy lassú konszolidáció, normalizálódás kezdődött, az iskolák egymás közt versenyezni kezdtek, a létszám hullámzott.

1990-es évek

1996-ban írja meg az első Pedagógiai Programot az iskola, majd 2001-ben és 2004-ben felülvizsgálja és a kerettantervekhez igazítja. 1998-ban az Érdi Úti Általános Iskola igazgatója beterjeszti a névváltozási kérelmet: Farkasréti Általános Iskola.

A XI. kerületi Önkormányzat 1995-98 között építtette meg az új, mind a mai napig korszerű szárnyat és a tanuszodát. Ekkor tűnt el végleg a régi épületszárny.

 

75. évforduló

2007-ben lett az iskola 75 éves. A nevezetes évfordulóra készített iskolatörténeti kiállításon számos dokumentum és fénykép került bemutatásra, melyek levéltárakból, múzeumokból, vagy régi diákok féltve őrzött kincsesládájából került elő.

A már három generációt felnevelő iskola varázsa, hogy az iskola jelenlegi tanári karában többen is vannak, akik már 20-25 éve is tanítanak itt, a tanulók között meg szép számban találhatók volt diákok gyermekei, de még unokái is.

Helytörténet

A legrégebbi leletek

Buda területe az őskortól kezdve lakott volt. Ezt számos peleolit (őskőkori) lelet támasztja alá, melyek egyidősek a híres vértesszőlősi lelettel. A legjelentősebb régészeti szenzáció az 1984-ben feltárt farkasréti Denevér-völgy, ami Európa második legrégebbi kovakőbányája. (Az eddig legrégebbi a 2004-ben feltárt miskolci Avas-hegyi bánya.) A leletek gazdagságát a vízfolyások konzerváló hatásának köszönhetjük ? 185 darab igen ritka szarvasagancsból készült bányászszerszám került elő, melyek a Történeti Múzeum ?ősi népek ? antik kultúrák? című állandó kiállításán tekinthetők meg (fotó: Kérész Gyula felvétele, Forrás: Hegyvidék 2004.IX.08.).

A feltárást végző régészek, Gábori Miklós és G. Csánk Veronika C14-es vizsgálatokkal megállapították, hogy a Denevér-völgyi kovakőbányában 40 000 évvel ezelőtt már dolgoztak emberek. (A világ addig ismert kovakőbányái nem régebbiek 9-10 ezer évnél.). A bányában külszíni fejtéssel nyert kovagumókat kvarcit ütőkövekkel aprították, majd ezt kőszerszámok készítése során használták. Az itt bányászó, vadászó, gyűjtögető emberek több helyről érkezhettek; és a bányát több ezer éven keresztül fejthették.

Szkíták, kelták, rómaiak, avarok

A későbbiekben számos nép jelent meg a Buda környéki hegyekben: ie 700 körül szkíták éltek az Ördög ároknál, majd Kr.u. 300 táján kelta törzsek érkeztek Budapest mai területére. Kr.e. I. században a terjeszkedő Római Birodalom elfoglalta a Dunántúlt. Kezdetben katonai táborok hálózták a Duna-partot, majd egyre több civil érkezett, akik az újonnan alapított városokban telepedtek le.

A népvándorlás korából két avar sír került elő Farkasréten az 1890-es években. Az egyik avar sír a Farkasréti temető területén, a másik mellette, a Törökbálinti út 15.sz. háznál feküdt. A sírok leletei (bronzcsatok, kardfülőn lévő üvegbetétes gombok, övveret) a Budapesti Történeti Múzeumba kerültek. Fotók a Nemzeti Múzeum adattárában találhatók.

A Farkasréti tarsolylemez

  

Igazi szenzációnak számított, amikor 1909-ben egy sírásás folyamán honfoglalás kori magyar sírra találtak a Farkasréti Temetőben. A Nemzeti Múzeumba került leletek között szereplő kardpenge, markolat, csontból készült jogarszerű gömb, ezüst szíjvégek és ezüst pitykéken mellett, kiemelt jelentőségű a több veretből álló aranyozott tarsolylemez. (ld kép és fotó).

A vereteket ezüstből öntötték, majd aranyozták, végül aklaszegekkel bőr tarsolyra erősítették. Mindegyik veret közepe áttört volt, ahol egykor ékkő vagy üvegpaszta berakás ülhetett. A Vág menti honfoglaló nemzetség egyik tagját és az udvar rangos képviselőjét sejtik a régészek a viselő személyében. A lelet igazi régészeti ritkaság: a tarsolylemezek egyedül a magyarságra jellemző régészeti leletek, melyekből eddig összesen 34 darabot ismerünk. Ebből egyik, a Budapest-Farkasréti tarsolylemez.

Pár szó a tarsolylemezekről

(Forrás: Nyers Csaba: Elődeink legjellegzetesebb, legősibb ötvös remekművei, Rajz: Dienes István)

A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült, amelyben apró kézségeket és tűzszerszámokat: pattintó acélt, kovakövet és száraz taplót tartottak. A tarsoly viselésének módja a lovas harcmodorhoz illeszkedett; az övre függesztett tarsoly nem akadályozta a harcost mozgásában. (Dienes ábra a viselés módjáról)

A tarsolyok fedelét borító vörösréz, aranyozott ezüst vagy ezüst vereteket hívjuk tarsolylemezeknek, amelyek a díszes fegyverzetű és ruházatú magyar fejedelmek, nemzetségfők méltóságjelvényei voltak. A tarsolylemezek egyedi díszítő motívumai (életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek és bimbók fognak közre) jelképes üzenetet hordoznak.

Burgerland és Wolfswiese?

A budai városrészek ma ismert neveinek névadója Döbrentey Gábor író, nyelvművelő és nyelvújító, az MTA első titkára, aki Kazinczy Ferenccel egyetemben a nemzet újjászületésének lehetőségét a magyar nyelv megújulásában látta. Hosszas történelmi, levéltári kutatások alapján javaslatot készített Buda tanácsa részére csaknem ötven hegyvidéki dűlő, hegycsúcs és forrás átkeresztelésére, melyek akkor még a szinte teljesen néptelen területek voltak, de német neveket viseltek. Az új magyar nevekről készült javaslatokat a tanács 1847. június 17-i ülésén jegyzőkönyvbe vette, és ellenszavazat nélkül elfogadta.

Döbrentey Gábor, a természetben rendezett nagyszabású ?keresztelővel? is emlékezetessé akarta tenni a polgárság számára ezt az eseményt, mely során vendégekkel és zenével kísérve felsétáltak a ?Himmel?, átkeresztelt nevén Tündérhegyre, majd felolvasta az egyhangúlag helybenhagyott új magyar helyneveket.

Döbrentey Gábor nemzeti önérzetére és bátorságára vall, hogy mindezt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt egy évvel vitte véghez, amikor Pestet és Budát többségében német polgárok lakták. Burgerland és Wolfwiese is akkor kapott újra magyar nevet; előbbi a korábbi magyar helynevet vette vissza és vált Sasaddá, míg utóbbi a német tükörfordításból lett Farkasrétté.

Döbrentey ?keresztelője? arra ösztönözte a későbbi városvezetőket, városvédőket, hogy újabb, a hagyományhoz kapcsolódó, magyar nevek alkossanak.

Farkasrét eredete

Farkasrét a Sas-hegy és Márton-hegy által határolt, a Széchenyi-hegy déli ? délkeleti lankáit foglalja magába. Német nevét (Wolfswiese) valószínűleg a XVII. század végén kapta az ide települő német gazdáktól. A név a feltételezések szerint az itt tanyázott farkasokra, vagy az itt sok helyen nagy mennyiségben előforduló mérgező ? és egyúttal gyógyító ? növényre, a farkasalmára (Aristolochia clematitis) utal. Magyar nevét az 1847-ben zajló ?Dűlőkeresztelő? során kapta, így lett tükörfordítással: Farkasrét. Napjainkban Farkasrét nagy részét az 1894-ben kialakított Farkasréti temető fedi.

Sasad-falu

Buda város történetében egészen a 19. századi filoxéravészig kiemelkedő szerepet játszott a bortermelés. Szőlőhegyei szinte körülölelték a várost. Egyik fő termőhelye Sasad volt, amelynek neve az esztergomi székeskáptalannak járó ?sasadi bor-tizedeket? számba vevő, XVI. századi összeírásaiban maradt fenn.

A kora Árpád-korban (XIII.sz.) létesült Sasad falu, amely feltételezhetően a Sas-hegy déli lejtőjén terülhetett el, pontos helyét máig nem sikerült meghatározni. Egy része királyi birtok, más része a Nána Beszter nembéli Berki nemzetség birtoka volt. Sasad falu a középkor végére teljesen elnéptelenedett, területét Hunyadi Mátyás Buda városának adományozta. A lakatlanná vált falu területén lévő szőlőket a budai polgárok művelték tovább.

A városrész újkori története

Sasad és Farkasrét egészen a XIX. század közepéig erdővel és elsősorban szőlőbirtokokkal borított terület volt. A XIX. század második felében jelentek meg az első villák, amire nagy hatással volt többek közt Jókai Mór példája is. A kezdetben kiránduló- és nyaralóhelyként népszerűvé váló területek, a szőlők pusztulása után, gyors ütemben kezdtek beépülni.

 

 

A folyamatot nagyban gyorsította az 1874-ben megnyílt Fogaskerekű vasút, majd a fokozatosan fejlődő tömegközlekedés (Fotó a Németvölgyi úti villamos sínpálya építéséről ? 1902., Forrás: Id. Frivaldszky János) Sasad a XI., míg Farkasrét a XII. kerület része, e kerületek azonban csak 1930-ban, Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán, az I. kerület egyes részeinek leválásával jött létre (térkép: 1930-as évekből).

Forrás:

Ráday Mihály: Budapest teljes utcanév-lexikona 2003.
Magyar Nemzet Online, Látótér: ?Hogyan lett Saukopfból Disznófő??
Balázs Géza: A budai dűlőkeresztelő
Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. A-K, L-Zs. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988.
Ráday Mihály szerk.: Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter, Budapest, é. n. (2003)
forrás: Hegyvidék, 2004. november 3.szám, szeptember 8. (Kérész Gyula)
Dienes 1973, 177-213.
Forrás: Hegyvidék 2006. január 25. A Hegyvidék a kezdeti időkben
SZAKÁLY FERENC ? SZŰCS JENŐ: Budai bortizedjegyzékek a 16. század első harmadából

Az iskola elérhetőségei: