ÚJRA SASFA! Novemberi vendégünk: Dr. SALAMIN ANDRÁS, író, helytörténész, őstörténeti kalandozó
SASFA ÚJRA!
A „Farkasréti Esték” sorozat keretében a SASFA novemberi vendége:
Dr. SALAMIN ANDRÁS
író, helytörténész, őstörténeti kalandozó
MÓRICZ JÁNOS KRÓNIKA
Móricz János levelei
Dr. Gerardo Pena Martheus: Tayos könyv
Az előadás időpontja: 2021. november 24. szerda este hat óra.
Helyszíne: a Farkasréti Általános Iskola Bp. XI., Érdi út 2.
Mindenkit szeretettel vár:
a Sasadi és Farkasréti Öregdiákok Egyesülete
OTP 11712073-21074363
Mobil: +36 70 280 4089
A belépés díjtalan!
Az iskola rendelkezése alapján maszk használata kötelező.
www.sasfa.hu sasfa@t-online.hu
Móricz Opos János 1923. február 22-én látta meg a napvilágot a ma Körmendhez tartozó Horvátnádalján. Az első világháború utáni nyomor elől szülei három gyermekükkel Amerikába vándoroltak ki. Iskoláit Ecuadorban, a nagy tudású szalézi szerzetes tanár, Carlos Crespi Croci tanítványaként végezte. Hazatérve, a II. világháborúban katonaként szolgált, majd a kommunisták börtönébe került, kivégzése elől sikerült megszöknie. Párizsba menekült, majd onnan Argentínába települt át. Már argentin állampolgárként egy német cég megbízásából elhagyott aranybányákat kutatott fel, közben magyar és amerikai őstörténeti kutatásokat végzett. Járt Bolíviában, Peruban, majd 1965-ben Dél-Ecuadorban az Amazonas őserdejében a fejvadász jivaro indiánok segítségével rábukkant a többezer esztendős történelmi múltat megőrző földalatti Fémkönyvtárra (aranylemezek százaival) és az ősi, többezer esztendős emlékeket őrző „múzeumra”. Felfedezését közzétette, és 1969-ben egy expedíciót is vezetett a földalatti világba. Felfedezésének hírére „kincsvadászok” jelentek meg, expedíciókat szerveztek a „kincsek” felkutatására. Móricz János nem vett részt az idegenek földalatti kutatásaiban, mert nem bízott abban, hogy a történelmi értékeket sértetlenül hagyják. 1991. február 27-én bekövetkezett haláláig megőrizte a Fémkönyvtár és a földalatti „múzeum” helyének titkát…
Miért hallgat máig a hivatalos magyar történetírás az egyedülálló felfedezésekkel ismertté vált Móricz Jánosról és őstörténeti kutatásairól? Miért övezi máig titok életének, kutatásainak eseményeit?
Illusztrációk: Fémkönyv és a Tayos barlang.
TÜRK ATTILA
A magyarság elődeinek története és a néppé válás kérdése a mai magyar identitás szerves részét alkotja. Tudományos alapokon nyugvó kutatásuk, illetve az újabb eredmények folyamatos bemutatása ezért a magyar tudományosság alapvető feladata. Az elmúlt évtizedben Kelet-Európában előkerült magyar vonatkozású új régészeti leletek nagyobb lehetőséget kínálnak arra, hogy magyarok elődeinek vándorútját mind biztosan megrajzolhassuk. Másrészt megkezdődött a feltárásokon előkerült csontanyag modern bioarcheológiai vizsgálata, mely pótolhatatlan eredményeket szolgáltat(hat) népünk eredetének meghatározásában. Az előadásban az új eredmények mellett az új, felvetődő kérdések és a jövő kutatási feladatai kerülnek bemutatásra.
